A Schönbrunni kastély egy barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastély évente másfélmilló látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.

A 15. századtól 1642-ig a Katerburg állt itt, amely Hermann Bayer bécsi polgármester vidéki házaként is szolgált. 1569-ben került a Habsburgok kezére, amikor II. Miksa megvásárolta, és udvari birtoknak nevezte ki azt. A császár a birtokot dísz- és állatkertnek szánta, ahová egzotikus állatfajokat, így pávát, is telepített, és amelyet vadászatra is előszeretettel használt. A kertet végül 1605-ben a Habsburg abszolútizmus ellen küzdő magyar csapatok pusztították el. A monda szerint a Schönbrunn elnevezés 1612-ből származik, amikor Mátyás császár egy vadászat közben rátalált a Szép Kútra (azaz a Schöne Brunére).

Utóda, II. Ferdinánd sűrűn látogatta a helyet, és vadászatokat szervezett ide. 1637-es halála után a birtok az özvegy Eleonóra császárné rezidenciája lett, aki a társasági igényeinek kielégítésére nagyszábasú építkezésekbe fogott. A komoly művészi ízléssel bíró özvegy gyönyörűen kiépített kertet hozatott itt létre, 1642-re egy díszkastély is épült, és a birtok életében először a Schönbrunn elnevezést kapta. Bécs második török ostroma idején, 1683-ban azonban a birtok szinte teljesen elpusztult.

I. Lipót a birtokot fiának szánta, és egy csodálatos palotát álmodott oda. Udvati ajánlás alapján a Rómában tanult Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízta meg új kastély tervezésével. Az első utópisztikus tervek alapján a mai Gloriette helyén egy pompás kastély épült volna, amely mind méretben, mind díszességében felülmúlta volna a versailles-it is. Végül egy kicsit szerényebb tervek alapján a vadászkastély építése 1696-ban kezdődött, a kertet pedig Jean Trehet (André Le Nôtre tanítványa) 1695-ben kezdte tervezni. Az épület középső részét 1700-ban adták át, ám az építkezést a spanyol örökösödési háború okozta pénzhiány miatt felfüggesztették, majd a császár 1705-ös halálával végleg leállt.

A Gloriette a kastély mögötti dombon

A kastály sokáig befejezetlen maradt. 1724-ben VI. Károly megvásárolta I. Lipót özvegyétől. Később lányának, Mária Teréziának adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben a Schönbrunn az udvari élet központjává vált. 1744 és 1765 között Nicolò Pacassival rokokó stílusban bővítette és alakította át az épületet egy pompás kastélyt létrehozva ezáltal.

Férje, Lotharingiai Ferenc egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó nevéhez fűződik a schönbrunni állatkert, amely a maga nevében az első, 1752-es megalapítása. 1765-ben, az addigra megözvegyült Mária Terézia a volt férje terveinél egyszerűbb tervek alapján fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Az ő nevéhez fűződik a Neptun-kút és a Gloriette kialakítása is. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálára nyerte el a végleges formáját, amely sokáig érintetlen maradt, de még ma is nagyban őrzi jellegét.

A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit a Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájává választotta a kastélyt, és itt is halt meg 1916. november 21-én. Az ő nevéhez kisebb belső átalakítások fűződnek, amelyeket az ifjú Erzsébet császárné fogadása értekében hajtott végre.

1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépület és a Gloriette egy része bombatalálatot kapott a szövetséges légierők támadásakor. A II. világháború után a kastély épen maradt részében volt a brit főhadiszállás. A megsérült részeket részben a birt időszakban, részben utána restaurálták.

A 20. században a katély több történelmi esemény színhelye volt, például itt találkozott 1961-ben John Fitzgerald Kennedy és Nyikita Hruscsov.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sch%C3%B6nbrunn